Költözés

Blogom bekerült a Caféblog VIP programjába, ezért az oldal a következő címre költözik:

http://attention.cafeblog.hu/

All I've ever wanted - fordítás

Nemrég írtam a Lélek zenéje című filmről (http://littlemoreattention.blogspot.hu/2014/11/a-lelek-zeneje.html)
Az egyik dalt lefordítottam:

Kiválasztott

Megérkezett a mozikba a rajongók által várva várt Kiválasztott (első része, mert ugye a trilógia befejező részét kettészelték).
Fény derül arra, hogy mi van az elpusztítottnak hitt 13. körzetben, és Katnissnek már megint kampányolnia kell, de ezúttal nem a forradalom lecsillapítására, hanem annak terejedéséért. Eleinte bunkerben felvett jeleneteket akarnak szétsugározni a körzetekben, de hiteltelensége miatt inkább útra kelnek és egy kezdődő polgárháborúba csöppennek. Míg a 13. körzet vezetői a forradalom lángját szítják, minden egyes lépésükre van valami válasz Snow elnöktől, aki egyre kegyetlenebb. Katnissel szemben Peeta-t állítja, aki a kapitóliumban raboskodik, de kamerák elé kell állnia, hogy bizonygassa Katnisst, csak kényszerítik tetteire és visszaszorítsa a heves indulatokat. Nem sok eredménnyel jár szereplése, hisz amit egyszer meggyújtanak, az hamar lángra kap és akkor megállíthatatlan.
Természetesen a "legjobbkor" fejeződik be a film, amikor elértünk már valamit, de annál nagyobb nehézség következik.
Aki olvasta a könyvet, tudta mire számíthat, láttam már izgalmasabb és jobban elkészült filmet, de mivel pont ilyet vártam, nem okozott csalódást.

A lélek zenéje

Grace unplugged

A celebek világa a sok fény és csillogás sokakat elcsábít, azt hiszik, hogy nekik is az kell, de vannak, akik rájönnek, hogy van ennél sokkal több. Grace fiatal lány, apukája sikeres rocksztár volt évekkel ezelőtt, de átadta életét Jézusnak és azóta a turnék helyett egy helyi gyülekezetnek a zenei vezetője. Grace sokat örökölt apja zenei tehetségéből és nincs megelégedve a vasárnapi énekléssel, hanem sikeres énekesnő szeretne lenni. Kapcsolatuk egyre rosszabb lesz, s amikor robbanna a bomba, megjelenik a rocksztár régi menedzsere, hogy ismét hírnévet szerezzen úgy, mint a régi időkben. Az ajánlatra Grace apja nemet mond, hiszen már más az élete célja és az elvei, de Grace kap az alkalmon és elutazik Los Angelesbe a menedzserhez, hogy zenei karriert építsen. Eleinte minden szép és jó, mindenki vele foglalkozik, lakást kap, énekelhet, videoklippet készítenek, de rá kell jönnie, hogy nagy ára van a hírnévnek. Mindent fel kell áldoznia, nem maradhat meg önmaga. Egy olyan lány kell, akit el lehet adni, s ha ez nem tetszik mehet a süllyesztőbe, hiszen száz másik ilyen lány vár arra, hogy felkarolják. 

Végül rátalál igazi otthonára, oda ahová valójában tartozik. 

Inspiráló film, jó dalokkal, egy két ismert gospel zenésszel (Chris Tomlin, Jamie Grace). 

Elkísérsz

Moriah Peters "Brave" című lemezéről fordítottam le a "You carry me" számot

Donut shop krimik

Ki tudna ellenállni egy cukormázas frissen sült fánknak? Suzanne, válása után nyitotta meg

Fánkpalotáját, ahol különleges édességeket sütött minden éjjel. Egy ilyen éjszaka egy hulla landol a küszöbén, mely eléggé megrémíti, de nem tántorítja el attól, hogy utánajárjon, ki tette oda és miért pont oda? A rendőrség, a nyomozók és anyja is győzködni próbálja, hogy ne nyomozzon, mert még baja eshet, de Suz elég makacs és kíváncsi ahhoz, hogy ne vegye figyelembe őket. Mint minden gyilkossági nyomozás, ez is eleinte döcögősen indul, túl sok a gyanúsított és túl kevés a nyom. Álcázással, pletykálkodással valahogy mégis használható információra tesz szert Suzanne, miközben minden éjjel kitartóan gyúrja a tésztát, szaggatja és süti a fánkokat.
"Tökéletes irodalmi kikapcsolódás" - írja a regényről egy díjnyertes író, s azt hiszem ezzel meg is fogta a lényeget. Szórakoztat és kikapcsol.
A könyv különlegessége pedig, hogy minden fejezet végén találunk egy receptet, hiszen kinek ne jönne meg a kedve egy jó kis fánkhoz? Nézzünk meg egyet:

Fánkrecept kezdőknek

 Ezzel a fánkkal garantáltan jól fog kezdődni a reggel, de az is lehet, hogy ez fog elindítani a profi fánkkészítés útján. Egészen egyszerű recept, képtelenség elrontani, és kis gyakorlással olyan fokon elsajátítható, hogy bármikor elő lehet venni, ha valamit hirtelenjében az asztalra kell varázsolni.

Hozzávalók:

4-5 bögre kenyérliszt

1 bögre kristálycukor

1 teáskanál szódabikarbóna

1/2 teáskanál szerecsendió 

1/2 teáskanál fahéj

2 csipet só

1/2 bögre tejföl

1 felvert tojás

1 bögre író

Elkészítés módja:

Keverjük össze a lisztet, a cukrot, a szódabikarbónát, a szerecsendiót, a fahéjat és a sót egy nagy keverőtálban, aztán szitáljuk át az egészet egy másik tálba. Adjuk hozzá a felvert tojást, aztán a tejfült, majd az írót, és óvatosan keverjük el őket a száraz keverékben. Lehetséges, hogy kicsit több tejfölre vagy lisztre van szükség ahhoz, hogy a tészta jó állagú legyen. Ez függ a hőmérséklettől és a páratartalomtól, a lényeg azonban az, hogy a tésztának a kenyértésztához hasonlónak kell lennie, amikor már minden hozzávaló benne van. Azaz nem szabad hozzáragadnia a kézhez, de elég nedvesnek kell lennie ahhoz, hogy jól formálható legyen. Nem kell aggódni, hamar rá lehet érezni, mikor jó. Most finoman gyúrjuk össze a keveréket, aztán nyújtsuk ki olyan 6-7 mm vastagságúra. A fánkszaggatóval - amely egy kivehető közepű, kör alakú fémforma - szaggassuk ki a tésztát, a megmaradt tésztaközepeket pedig hagyjuk meg a későbbi sütéshez. A fánkszaggató filléres dolog, úgyhogy mindenképpen megéri tartani belőle egyet otthon. 

Forrósítsuk fel az olajat 190 fokra, és amikor az olaj már felhevült, tegyünk 4-6 fánkot a serpenyőbe (vagy az olajsütőbe) attól függően, mekkora benne a hely. Az olajsütőben szebben és egyenletesebben sülnek meg a fánkok, mint a serpenyőben, ezért bizton állíthatom, megéri a befektetést, főleg ha viszonylag sokszor szeretnénk fánkot sütni. 

Süssük a fánkokat kb. 2 percig, aztán nézzük meg, milyenek. Ha sült felük aranybarna színű, akkor forgassuk meg őket egy nagy fapálcikával vagy fából készült nyárssal, és süssük a másik felüket is 2 percig. 

Ha elkészültek a fánkok, szedjük ki őket rácsra vagy papírtörlővel letakart tányérra. A lényeg az, hogy csöpögjön ki belőlük az olaj, mielőtt tálaljuk. A tetejüket bekenhetjük vékonyan vajjal, aztán megszórhatjuk porcukorral vagy fahéjjal, de önmagukban is nagyon finomak. 

Partials

Nem csak "a világháború elpusztította a földet, kivéve egy maroknyi embercsoportot" típusú könyveket olvasok, de mostanában ezek kerültek a kezem ügyébe. Vannak rosszabbak és jobbak is, nálam kétség kívül eddig a Beavatott vezet, de például a Pratials is érdekes.
A történet szerint világháború volt, majd az emberek által létrehozott biológiai robotok (embernek kinéző robotok, akik gyorsabbak, erősebbek, maguktól felgyógyulnak stb. egyszóval harcosok), a Részlegesek megölik az emberek kilencven százalékát. A megmaradt kis társadalom viszont nem tud helyreállni az őt ért pusztulásból, mert az RM nevezetű vírus megöl minden újszülöttet. Az orvosok és kutatók kétségbeesetten keresik az ellenszert, de teljesen reménytelenek. A társadalomnak nincs jövője, mert utódaik nem életképesek (vagyis amint megszületnek egy vírus elszaporodik bennük, ami megöli őket).
Kira egy 16 éves orvostan hallgató szintén a gyógymódot keresi az RM-re, de ő a tizenegy évnyi hiábavaló kutatással ellentétben nem a csecsemőket tanulmányozza, hanem az embereket, s azon kívül a Részlegeseket szeretné vizsgálni. Képtelen ötlete nem meglepően falakba ütközik, hiszen nem elég, hogy 11 éve nem láttak Részlegeseket, de ők voltak, akik elpusztították az emberiség nagy részét és egy vírust szabadítottak rájuk.
 A történet bővölködik akciójelenetekben, derítsük fel, raboljuk el, juttassuk be és természetesen meneküljünk.
Érdekes, hogy itt azért, hogy megmentsék az emberi fajt, egy olyan vezetőség áll össze, mely irányítani akarja az embereket, és amikor kaotikus lesz a helyzet, egy diktatúrát hoznak létre. Nem beszélve arról, hogy amikor az indulatok lecsendesednek néhányan a diktatórikus vezetőségből a helyükön maradnak. Bár meg kell itt jegyezni, hogy a diktatúrában egy vezér van, akinek kezében központosul a hatalom, itt öt-hat ember van, de ők olyan törvényt szavaznak meg például, hogy 16 éves kortól minden lánynak teherbe kell esnie, mert minél több gyerek születik, annál többet tanulmányozhatnak és annál közelebb lesznek a megoldáshoz. Logikusnak hangzik, csak a szinte még gyerek tizenévesek érzéseivel nem törődnek, hiszen a faj fenntartása fontosabb. Bizarr.

Páratlan

Farncesca Battistelli egyik legújabb dalát fordítottam le:

Francesca Battistelli

Unusual Páratlan

Everybody laughed at you Mindenki rajtad mulat

For doing what you're supposed to do Bár azt tetted mit tenned kell

Standind out for what is ture  Kiálltál az igazért

Got your feelings hurt tonight  Megsértettek de ne bánd

You must be doing somehthing right  Valamit biztos jól csinálsz

You're so unusual  Te vagy a páratlan

I think you're beautiful  Azt mondom gyönyörű

You're so unusual  Annyira páratlan

Gray is now the status quo  Szürke ma már a divat

Black and white's not in you know  Fekete fehér nem megy

You're the zebra in the pony show  Látod zebra vagy a pónik közt

You wear your faith just like a light  Mégis hited úgy ragyog fel

I'd say you're doing something right  Valamit biztos jól teszel

You're so unusual  Te vagy a páratlan

I think you're beautiful  Azt mondom gyönyörű

You're so unusual  Annyira páratlan

Standing out for Jesus name  Kiállsz Jézus nevéért

Just let them call you strange Hívjanak csak bárminek

I call you brave, unique and set apart  Mindegy, hisz bátor vagy, különleges

A masterpiece a work of art  Egy mestermű egy képzelet

Living out what you believe Megéled a hitedet

Being whou you're made to be  Az vagy kinek lenned kell

I love to see the way that you are so  Elmondom, mert szeretem, hogy te

Unusual  Páratlan vagy

I think you're beautiful Azt mondom gyönögyű

You're so unusual Annyira páratlan 

Oh, for heaven's sake  Oh, értsd meg

You're unafraid and unashamed  Sosem félsz, nincs szégyened

You're so unusual  Annyira páratlan

What's up with all these shades of gray Hol találni ilyen személyt

The difference should be night and day  A különbség mint nappal, s éj

You're so unusual  Annyira páratlan

Brave, unique and set apart  Bátor vagy különleges

Masterpiece a work of art  Egy mestermű egy képzelet

Living out what you believe  Megéled a hitedet

Being who you're made to be Az vagy kinek lenned kell 

I love to see the way that you are Elmondom, mert szeretem, hogy 

Unusual  Páratlan vagy

Tűzpróba

Az Útvesztőből sikeresen kiszabadult csapatnak újra nehézségekkel kell szembenézniük. Úgy hitték a fegyveres emberek, akik kimentették őket, biztonságos helyre szállítják, de rá kellett jönniük, hogy a próba még nem ért véget, még csak most következik a második része. Az útvesztő volt az első teszt a tűzpróba pedig a második, ahol az előzővel ellentétben kapnak instrukciókat azzal kapcsolatban, hogy mit kell tenniük. Száz mérföldet kell megtenniük észak felé a sivatagban, hogy elérkezzenek a menedékre. Hogy miért van ez a kegyetlen tesztelgetés? A világ rendje felborult, amikor napkitörések sorozata pusztította el az emberiség felét, és egy vírus is felütötte a fejét, amitől az embereknek lassan elborul az agyuk és zombik lesznek (te jó ég! Jobb ötlet nem volt??). Az útvesztőt túlélő csapatot azzal ösztönzik a következő próba teljesítésére, hogy nekik is beadták a vírust és ha elérnek a menedékre, akkor megkapják a gyógyszert (amit csak a gazdagok kaphatnak, az egyszerű pórnép ne is álmodozzon róla). Kikerülnek a sivatagba és egy fővel bővül a csapatuk, Aris szintén egy útvesztőből jön, csak ott mindenki más lány volt (akik hamarabb kijutottak az útvesztőből! Na persze...). Látszólag tehát két csapat küzd egymás – vagy a természet ereje – ellen. Útjuk során sok-sok változóval találkoznak (szituációk melyekben a reakcióikat vizsgálja a VESZETT, aki a fiatalokat próbának teszi ki az emberiség érdekében).

Csalódás volt a könyv, egyrészt nem olyan ötletes, mint az első rész, másrészt túl van bonyolítva a történet, van egy áruló, vagy kettő, aztán mégsem áruló és az ember már azt sem tudja, mit higgyen s még mindig nem jutottunk közelebb a VESZETT-hez, hogy hogy a csudába tudják megmenteni a földet azzal, hogy a fiatalokat ekkora próbának teszik ki, ahol sokan az életükkel fizetnek.

Nem is beszélve a nagyszerű talán soha nem hallott kifejezésekről, mint a “moccanatlanul állt”.

Végül pedig a csattanó: a könyv harmadik része itt még nem jelent meg, úgyhogy annál inkább nem tudunk meg semmi kézzelfoghatót. Jippi.

Útvesztő - a könyv

Az előző bejegyzésben olvashattatok az Útvesztő filmes adaptációjáról, most pedig  következik a könyv. James Dashner több regénysorozatot írt már ezelőtt, ez 2009-ben jelent meg, akkor viszont még nem voltunk ennyire rákattanva erre a műfajra.

A film megtekintése után olvasva a könyvet nem könnyű követni a fonalat, annyira sok az eltérő részlet. Mintha a filmben fel lennének cserélve a cselekmények sorrendje, néhány karakter megteszi, amit a könyvben más tett stb. Úgyhogy azt mondanám, hogy a filmhez az ötletet és a sztori 70 százalékát a könyv adta. A népszerűséget a könyvnek pedig a film :)
Némely változtatásokat indokoltnak találok hiszen még én se nagyon tudtam elképzelni azt a bizonyos helyet az útvesztőben, s megfilmesíteni annál inkább nehezebb lenne.  Egy rendkívül lényeges pont viszont teljesen különbözik az útvesztő megfejtésével kapcsolatban, mondhatni az eredti gondolatmenet valahogy másképp van megjelenítve. Nehéz úgy írni róla, hogy ne spoilerezzek...
Ahogy már az előző bejegyzésben írtam a könyv tényleg sokkal többet elárul Thomasról és az útvesztőrő valamint Teresa és Thomas kapcsolata is mélyebb mint azt gondolnánk.
Mint az a filmben is kiderül az útvesztő csak a kezdet, a történetnek még nincs vége, s mivel ezt tudjuk, sejthetjük, hogy kijutnak az útvesztőből és szembe találják magukat a rút valósággal, vagy azt ügyesen elrejtve egy ravasz színjátékkal.

Maze runner

Az Útvesztő

Nem csoda, hogy nagy sikert aratott az Útvesztő, hiszen manapság eléggé népszerűek, a disztópikus regénysorozatok (Éhezők viadala, Beavatott stb.). Nekem sem okozott csalódást a film, olyan volt a történet, mint amit vártam, bár nem egy kérdés maradt megválaszolatlan. A látvány, a környezet pontosan közvetítette a kétely a küzdés és az elveszettség hangulatát. Izgalomból nincs hiány, az embernek tátva marad a szája és a szíve a torkában dobog. Természetesen megvannak a "hajszál híján" jelenetek, de nem teszik elcsépeltté a filmet, beleillik a történetbe.
Ami nem tetszett, az az információ hiánya, ami filmeknél általános és azért is lehet, hogy megnézzük a következő két részt, de mindenképpen el kell olvasni a könyvet, mert akkor jobban megéretjük a lényeget.
Főszereplőnk nem emlékszik semmire, amikor magához tér egy hatalmas falakkal körülvett tisztáson. Találkozik olyan fiatalokkal, akik már régóta élnek itt, és egy közösséget alkotnak saját szabályokkal, és feladatokkal. Nem sokkal érkezése után, eszébe jut a neve, így annyit tud magáról, hogy Thomasnak hívják és egy labirintussal körbevett rétre van bezárva  kb. harminc másik fiú társaságában. Nekem legalább száz kérdésem lenne egy ilyen helyzetben, de persze nem tudhatunk meg mindent egyszerre, türelmesen várni kell, hogy haladjon tovább a történet. Az itt élők már egészen beleszoktak a különös életmódba Thomas felbukkanása után viszont mintha minden megváltozna. Thomas valahogy más. A fiúk arra rendezkedtek be, hogy ne zargassák az éjszakánként a labirintusban garázdálkodó szörnyeket és valahogy élhető környezetet alakítsanak ki, Thomas viszont kíváncsi, nem nyugszik addig, amíg meg nem tudja mi az, ami körülveszi őket és, hogyan lehet innen kijutni. Makacssága és tenni akarása konfliktust szül, mely tragédiába torkollik.
Mindnekinek ajánlom a filmet, akik szeretik az izgalmas filmeket. Bár tinédzserek szerepelnek benne, nem egy könnyed, nyugis film.
A végével nem értek egyet és nem is értem, de majd meglátjuk a folytatást, ami mindent megváltoztat.

IcePrincess

Camilla Lackberg: Jéghercegnő

Ritkán olvasok krimit, de mégis eljutottam odáig, hogy a hónapok óta olvasatlan e-könyvet egyszer  megnyitottam s egy olyan történet bontakozott ki, mely teljesen elrabolt.
Egy kezdetben öngyilkosságnak látszó eset kapcsán nyomoznak egy svéd kisvárosban. Egy fiatal nőt felvágott erekkel a kádba fagyva találnak egy januári reggelen, de a szülei ragaszkodnak ahhoz, hogy ez gyilkosság volt. A megrázó sorsú lányt egy írónő találja meg, aki gyerekkorában jó barátnője volt az áldozatnak. Talán a régi emlékek, talán a tény, hogy ő találta meg, felelősséget téplál benne azért, hogy utánajárjon a dolgoknak, s a rendőrséggel párhuzamosan ő is nyomozásba kezd. A helyzete viszont nem egyszerű, meg kell bírkóznia a gyásszal szülei elvesztése miatt, s  azzal, hogy a házat, ahol legszebb gyermeki éveit élte, el akarják adni.
Ahogy egyre többet kutat az áldozat múltjában, lassan körvonalazódik miért is szakadt meg oly hirtelen és fájdalmasan kettőjük kapcsolata, miért költözött el a lány, és kik érintettek még ebben a szörnyű múltbeli eseményben.
Megjelenik a könyvben egy bántalmazott feleség, aki nehezen küzd a családon belüli erőszak ellen, és csak segítséggel képes onnan szabadulni, találkozunk egy alkoholista művésszel, akiről eleinte nem tudjuk miért csúszott szét az élete, és talán csak szánakozunk rajta, de kiderül a végén, hogy mint minden emberi deavianciának, ennek a hátterében is súlyos emlékek húzódnak.
Tragikus sorsú lakói vannak ennek a kisvárosnak, ahol senki nem készült fel egy gyilkosságra - vagy kettőre -, hiszen itt nem történik semmi, a függönyök mögött viszont valódi poblémákkal és szomorú emlékekkel küzd az ember.
Meglepően lebilincselő a történet, élvezetes, ahogy egyre többet és többet tudunk meg a szereplőkről. Annak ellenére, hogy a gyilkos kiléte nekem nem volt ésszerű, a történet végén további titkora derül fény és így elégedetten tehetjük le a könyvet.

A könyvtolvaj

A könyvtolvaj filmes adaptációja nem hagyott akkora nyomot, mint amekkorára számítottam. Egy sokat feldolgozott témáról van szó, a náci Németország  a második világháborúban. Azt a tíz százalékot mutatja be, akik nem hódoltak be a rendszernek. Találkozunk egy árva kislánnyal Liesel-el, egy zsidó fiúval, Max-al, aki bujkál, részt veszünk egy könyvégetésen és találkozunk nácikkal. A történet mégsem olyan megragadó, nehéz is lenne elmesélni, mi volt a célja a filmnek. A könyv viszont nem meglepő, hogy sokkal több információval szolgál, mely által megérthetjük a történet lényegét.
Nem mindennapi módon történik az elbeszélés, hiszen az egész történetet a Halál meséli el. Eleinte kissé zavaros, színekről, szagokról és elvont dolgokról beszél, de utána elkezdődik a történet, amit azért ismerhetünk meg, mert a halál többször is találkozott szereplőinkkel. Liesel új nevelőszüleihez tart, amikor útközben meghal az öccse.
Nem is tudom, hogy egy újítás és egyben jó ötlet-e, hogy ily módon van elmondva a történet, a halál kifigurázása-e, mert ha belegondolunk a Halál egyáltalán nem ilyen. Az itt megjelenő "szellem" tud vidám lenni, van szíve és túl lehet járni az eszén. Elgondolkodik továbbá az emberek tudatlanságán:

"Egy apró, de fontos megjegyzés
Annyi sok fiatalembert láttam az évek során, akik azt hitték más fiatalemberek felé futnak. Pedig nem. Énfelém futnak." - Ehhez hasonló kis megszakítások jellemzik a történetet, amikor elbeszélőnk hozzáfűz bölcs magyarázatokat.

Néhány statisztikai információ
Eső ellopott könyv: 1939. január 13.
Második ellopott künyv: 1940. április 20.
A két lopás között eltelt idő: 463 nap.

Liesel analfabétaként kerül nevelőszülőkhöz, de nevelőapját Hans Hubermannt nagyon megkedveli, ő  az, aki megtanította olvasni, aki minden éjjel, amikor rémálma van, fölkel és együtt olvasnak, egy megértő szív, aki nem ment el:

Egy definíció, ami nem található meg a szótárban
Nem elmenni: a bizalom és a szeretet aktusa, amit a gyerekek szinte mindig megértenek.

Liesel sok mindent nem ért, hogy anyja miért hagyta el, miért nem válaszol leveleire, miért égetnek könyveket az utcán, de egy valamit biztosan tud:

Egy kis összeadás
A kommunista szó + egy nagy máglya + sok halott levél + anyjának szenvedése + öccsének halála = a Führer

A nehéz körülmények ellenére mégis próbál boldogulni, élni az életét, lesz egy barátja Rudy, egyre közelebb kerül új szüleihez és nagyon sokat olvas:

Kulcsok a boldogsághoz
1. Kiolvasni A sirásó kézikönyvét.
2. Elkerülni Mária nővér haragját.
3. Két könyvet kapni karácsonyra.

A könyv magával ragadó, élvezetes és elgondolkodtató, különösen a beillesztett hozzáfűzésekkel.

Az Elit, Az Igazi

A Párválasztó következő két részéről egy bejegyzésben írok. Mivel közvetlen egymás után olvastam a könyveket, kissé nehéz szétválasztani hol is fejeződött be a második rész és hol kezdődött a harmadik.
A herceg szívéért - vagy a koronáért - folyt küzdelem egyre szorosabbá válik, a "versenyben" már csak hatan vannak benne, beleértve Americát is, aki közülük a legalacsonyabb kaszthoz tartozik. Bár azt mindenki látja, hogy Maxon nagyon is kedveli Americát ő korábbi szerelme - Aspen, aki szakított vele a Párválasztó előtt, de mivel palotaőr, gyakran találkoznak - és a herceg között örlődik. Gyengéd érzelmek fűzik a romantikus Maxonhoz, viszont egyáltalán nem biztos abban, hogy jó hercegnő - majd királynő - válna belőle, nem tartja magát rátermettnek, hiszen mindig is alacsony kaszthoz tartozott. Aspen viszont összetörte a szívét, ami elől menekült a Párválasztóba, hogy felejteni tudjon. Miközben a verseny halad előre, több lázadó támadás is éri a palotát, van amikor kegyetlenül megölnek embereket, de van, amikor senkit nem bántanak, csak felfordulást okoznak, hogy leplezzék valódi szándékaikat.
America teljesen el van veszve, nem tud választani Aspen és Maxon között, ezért a herceg elkezd a Párválasztó többi hölgy tagja felé közeledni. Mire America rájön, hogy a hercegbe szerelmes és senki másba, Maxonnak már akadt egy új kedvence, akit nagyon megkedvelt, ő mégis vállalja a küzdelmet, hogy újból meghódítsa a herceget, s ezúttal végleg.
Nehéz feladata van, mert a király őt egyáltalán nem kedveli, főleg tettei miatt - ahol Mer mindig a szívére hallgat, nem a szabályokra, vagy hagyományokra - s legszívesebben kirúgná a Párválasztóból, de mivel ezt nem teheti meg, ahol csak tud keresztbe tesz neki.
Amellett, hogy a herceg meghódításán fáradozik Mer, egyre több mindent tud meg történelmükről, valamint a lázadókról is. A lázadóknak két csoportja van, a Déliek erőszakkal meg akarják dönteni a királyságot, de csak azért, hogy utána saját diktatúrájukat építhessék ki, az Északiak ezzel ellentétben nem hagynak halálos áldozatukat, az ő céljuk, hogy eltöröljék a kasztrendszert.
Őszintén szólva nem tetszett a történet befejezése. Persze mindig is sejthettük, hogy Americának titkos kapcsolata Aspennel ki fog derülni, hiszen nincs titok, amely ne kerülne napvilágra, de a helyzet, ahogy lebuktak egyáltalán nem volt odaillő, nem így kellett volna viselkedniük. Természetesen a történet jó véget ér, de az sem tetszett, ahogy megoldódott minden és a zsarnok
király elkerült az útból.
Ennek ellenére vannak jó példák a könyvben, amikor a Párválasztóban már csak négyen maradtak, az Elit tagjai felfedték egymás előtt szándékaikat, őszinték votak egymással és össze is barátkoztak.
Összességében viszont tetszett a könyv, jó a stílusa, amikor olvastam minél hamarabb a végére akartam érni, hogy megtudjam mi lett a vége, amikor viszont vége lett, olvstam volna tovább, hogy megtudjam hogyan boldogulnak ezután a szereplők.

Párválasztó

Van olyan könyv, aminek elég megnézn a borítóját és máris tudod, hogy el szeretnéd, el kell olvasnod és biztos vagy benne, hogy nyomot hagy majd benned. Kiera Cass könyve pontosan ilyen. A kiválóan megtervezett külső, a hihetetlen eleganciát és kifinomultságot tükröző kép oda vonja az ember tekintetét és talán sokak - akik mindig is szerettünk volna hercegnők lenni, vagy csak hatalmas, díszes ruhát hordani - irigykednek is erre a látványra. Ahogy mostanában elég sok népszerű könyv, ez is egy kitalált jövőbeli társadalomban játszódik, bár ennek bizonyítékai nem mindenhol jelennek meg. Amíg nem tudtam meg, hogy mikor is élnek a szereplők, nagy fejtörést okozott elhelyezni őket az időben, hiszen Tv-t még a szegényebbek is néznek, okostelefonjuk viszont nincsen, király uralkodik, aki hatalmas paoltában él aminek alagsorában mozi van és a gazdagok nagy díszes ruhát hordanak, mégis van, aki a farmert szereti.
A királyi csalad egyetlen sarja Maxon éppen betöltötte tizennyolcadik évét, ami náluk azt jelenti, hogy ideje megfelelő párt választania, s erre a legjobb megoldásuk a Párválasztó. A Párválasztó egy olyan média által sugárzott "játék", amely során az ország területéről, vagyontól, rangtól függetlenül, 35 lánynak lehetősége nyílik arra, hogy megismerkedjen a herceggel és amelyiküket megkedveli, az lesz a felesége. America, a főszereplő egyáltalán nem akar erre jelentkezni, de mivel nagy szükségben élnek és az éhezés sem ismeretlen családja számára, beadja derekát és jelentkezik, megoldva ezzel anyagi gondjaikat.

A világ, melyben élnek nincsen eléggé megszerkesztve, történelmükről keveset tudunk, röviden annyit, hogy a harmadik világháború után vannak, és lázadó csoportok rendszeresen fenyegetésben tartják a királyi családot, de gondolom a trilógia további részeiben többet megtudunk erről a társadalomról. Az emberek itt kasztokba vannak sorolva, ahonnan természetesen erősen nem tanácsos lejjebb házasodni, itt az Elsők az uralkodók, de érdekes módon a Négyesek között vannak tanyasi földművelők, akik mégis magasabb rangot képviselnek az Ötösöknél, akik a művészek - mint America is, aki zenész.

Kondor Vilmos: A másik szárnysegéd

Weithermer Miklós hadnagy, Horthy szárnysegédje 1944 őszén egy nagyon titkos, nagyon fontos megbízatást kap. Biztonságos helyre kell szállítania a magyar koronát, valamint Mazalán professzort, aki egy ugyancsak titkos, de rendkívül értékes információ birtokosa. Útja csöppet sem zökkenőmentes, hiszen a nyilasoknak is fáj a foguk nemcsak az információra, de a koronázási ékszerekre is, nem is beszélve Mazalán lányáról Emíliáról, akit szintén meg kell védenie az üldözőktől. Főhősünk, Miklós mindent felad a hazájáért, többször az életét kockáztatva őrzi hazájának jelképét, miközben az új hatalom őt hazaárulóként üldöz.
Remekül sikerült kalandregény, fordulatokban gazdag, s egy pillanatra sem hagyja unatkozni az olvasót.

Őrült divatvilág

Érdekel a divat, odavagy az új ruhákért? Szeretsz öltözködni? Szívesen terveznél ruhákat? A divatvilág kívülről csillogónak és pompásnak látszik, de ne felejtsük el, hogy van egy oldala, amit mi nem látunk. Imogen Edwards - Jones e fényes iparág sötét kulisszatitkaiba avat be élvezhető olvasmányos formában. Megtudhatjuk hogyan készül el egy új kollekció, mennyire kell küzdeniük az új, feltörekvő divattervezőknek, hogy megállják a helyüket és, hogy népszerűek legyenek, bepillantást nyerünk egy divatbemutató színfalai mögé és sok sok érdekes, de egyben felháborító történetet olvashatunk a modellekről és a tervezőkről.

Csoki

Csokoládé imádók klubja

Ha nem tudod milyen könyvet vigyél magaddal a nyaralásra, ajánlom Carole Matthews könyvét, mely szórakoztató és a meleg ellenére is kedved támad majd egy kis csoki falatozáshoz. 
Lucy és három barátnője számára a leghatásosabb gyógyszer a csokoládé. Rendszeresen járnak a Csokoládé imádók Klubjába, ahol kibeszélhetik ügyes-bajos dolgaikat, szerelemeiket bánataikat a legkülönlegesebb csokoládék mellett. A történet bővelkedik humoros jelenetekkel és a főszereplő személyisége is emberközeli, nem egy ideál, aki mindig jól dönt, mindig tudja mit kell tennie, és mindig ellen tud állni a (csokoládé) kísértésnek. Néhol hibázik, néhol nagyot alakít, de éppen ezért szerethető a karaktere még akkor is, ha nem minden lépésével értünk egyet. 

Bál

A Bál

Egész este az önfeledten táncoló párokat figyelte. Köztük volt nővére is, kiért egykor odáig volt, de a dolgok megváltoztak. A partnerek cserélődtek. Ahogy a parkett szélén álldogált hol közelebb, hol távolabb került. Áhítattal nézte a boldogságot az arcokon, a sugárzó szemeket, a boldog mosolyokat. Nem érdekelte, hogy a párok összeillenek-e vagy sem, ő az egyetértésüket látta. A közös megegyezésüket, a szövetségüket, mely összetartotta őket.

Nagy reményekkel érkezett a Bálba. Úgy hitte az otthoni kevésbé komoly összejövetelek végeztével, a nyílt terepen végre valódi, őszinte sikert érhet el. Mennyit készült az eseményre, a múltat feledni próbálta miközben ékesítette magát. A régi sebek, a régi emlékek még benne voltak, de kész volt őket maga mögött hagyni.

A kastély kívülről csodásan feldíszítve állt tárt ajtókkal, ahová a benti fény, a csillogás, a zene vonzotta be az embereket. Kívülről annyira hívogató látványt nyújtott, hogy eszébe sem jutott, hogy nehézségek adódhatnak oda belépve. Lassan kiszállt a kocsiból, s elengedte azt a biztosan tartó kezet, mely eddig mindig a közelben volt, bármi történjék is. Vegyes érzelmekkel vágott neki a hatalmas lépcsősornak, mely a felcicomázott épületbe vezetett, de eltökélten tette meg a lépéseket.

Az első kép megdöbbentette, a másodiktól elképedt, a harmadik elkeserítette. Az emberek nagy része a teremben egyáltalán nem hasonlított rá. Nem olyan ruhát hordtak, mint ő, nem azt a pezsgőt itták, nem azt a táncot járták. Hogy fog ide beilleszkedni ? - gondolta kétségbeesetten. Ezt nem lehet megszokni. Ezeknek az embereknek teljesen más a felfogása, mint neki. Mellélépett egy nem éppen délceg fiatalember, rámosolygott és kezet csókolt. Ettől kissé megenyhült, s engedte magát vezetni, de hamar leszakadt a kísérő karról, miután az másfele tévedt. Egy hatalmas csillár világította be a fő helységet, mely zsúfoltságig tele volt. Körbejárta a termet, számtalan elismerő mosolyt kapott, de valahogy egyik sem volt az igazi. Őszintének hatott, de nem hatolt a legbelsejébe, ahol érezhette volna, hogy attól a szíve megdobban. Ki is tért a további bókoló arcok elől, s meghúzódott egy virágokkal felfuttatott díszes oszlop mellett. Nem akarta magát kirekeszteni a társaságból, hiszen nincs szörnyűbb, mint a tömegben egyedül lenni. Szóba elegyedett, eszmecserét folytatott, de tudta az estének még nincs vége. Így nem érhet véget.

Egyszer csak meglátott egy jól ismert arcot. Önkéntelenül is elmosolyodott. Megtudta, hogy nem ez az egyetlen terem, s a legjavát még nem is látta. A sűrű tömeg útvesztőjén kellet átverekednie magát, hogy megtalálja azt a kicsiny báltermet, ahol az igazi táncparkett várja.

Rögtön fölkerekedett, nem veszítette szem elől barátját, sietett utána, s meglelte a helyet, amiért eljött ezen az estén a bálba. Az itteni dekoráció visszafogottabb volt, mint az előző óriás teremben, de valahogy mégis több eleganciát sugárzott. Tisztaság és szépség áradt belőle. Fehér rózsákkal borított oszlopok, apró égősorok, melyek kis drágakövekként csillogtak, s a hatalmas ablakokat szegélyező fehér függönyök emelték a terem fényét.

Egyre több ismerőst fedezett föl a tömegben, s örömmel konstatálta, hogy végre megtalálta a helyét.

A köszöntéseken és az udvariassági csevegéseken túl azonban valami még hiányzott. Azt est fénypontja még mindig nem érkezett el. Sokaknak rendkívül örült, de mégsem azért érkezett ide, hogy apró-cseprő témákról beszélgessen, hanem valami más hozta ide. Valami hiányzott. Valaki hiányzott. Félre állt az ablak elé, ahonnan a hűs éji szellő fújta arcába a frissítő levegőt. Ő miért nincs itt ? - kérdezte magától. Rosszkor jöttem ? Nem vagyok még kész ? Nem kéne így éreznem?

A párokat figyelte, akik számára ezen az estén partnerükön kívül semmi sem létezett. Az andalító zene ritmusára mozogtak a csillogó parketten, s táncukból senki nem tudta őket kizökkenteni. Bár néhol egy-két pár felbomlott, valahogy mindig került helyükre valaki más. Tudta, hogy nem kéne magát nyomorultul éreznie, hiszen nem ő az egyetlen, aki a periférián áll, de valahogy mégis rosszul esett. Ilyenkor harcok dúltak belsejében, de nem engedte, hogy az elkeseredés úrrá legyen fölötte. Nem engedhette. A Bál nem állhat a boldogsága útjában.

Elhatározta, hogy kerít magának egy pohár frissítőt, de mivel ebben a teremben nem voltak kihelyezett asztalok, visszatért a nagy helységbe, ahonnan jött.

Az imént megnyert egy belső csatát, arca felragyogott, szája széles mosolyra húzódott, noha nem találta még meg amiért jött. Ez a kis arckifejezés, az érzelmek tükrözése valahogy behatoltak belsejébe is, mert elkezdte élvezni az estét. Értékelte a hangulatot a sok szépséget, a gyönyörű zenét.

Egy hosszú márvány pulton megnyerő külsejű pincérek mérték az italt, s készségesen töltöttek neki is egy pohárral. A karcsú nyakú talpas poharat szorongatva körbetekintett. Itt is szép táncot jártak, s milliónyi ékszer vonzotta a tekintetet. Ismét kapott sokat sejtető pillantásokat, de szíve mélyén tudta ez nem az igazi. Akárhányan, akárhányszor kérik föl táncra léphet ide-oda, pöröghet, foroghat, de tudta végül nem fog itt maradni, s akivel itt találkozott azt majd óvatosan maga mögött hagyja.

Harcok dúltak belsejében, de még mielőtt elkezdődhetne, tudta a kimenetelét.

Vissza sem nézett, s máris a kicsiny teremben találta magát az övéi között.

Itt mindenki úgy öltözött, mint ő, hasonlóak voltak az ékszereik, mégsem voltak unalmasak, vagy egyszínűek. Itt mindannyian ugyanazt a táncot járták. Azt a táncot, arra a zenére.

Ezúttal a boldog párokat látva arcáról nem hervadt le a mosoly, tudta ma este még ő is sorra kerül...

The fault in our stars

John Green nagysikerű könyve a Csillagainkban a hiba első látásra talán túl szomorúnak látszik, de mégis megbirkóztam vele. Bepillantást nyerünk olyan fiatalok életébe, akiknél gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak és azzal a tudattal kell élniük, hogy nem fogják megérni a felnőtt kort. Ilyen embereket általában sajnálnak, nem várnak tőlük optimizmust, de mégis próbálják lehetővé tenni, hogy életük teljes legyen. Főhősününk elzárkózik bárminemű kapcsolat építésétől szüleit kivéve, hiszen nem akarja tönkre tenni más életét azzal, hogy meghal és begyógyíthatatlan sebet hagy a másikban. A szerelem mégis eltalálja egy olyan fiú képében, aki szintén beteg, de egy ideje tünetmentes. A fiú valóra váltja élete legnagyobb álmát és legnagyobb félelmét. Megható történet olyan emberekről, akik meg akarják ragadni az életet ameddig csak tudják.

Divergent

Beavatott


Gonosz világban élünk, és csak ámulunk mire képes az ember, ha a gyűlölet irányítja. Miért van bűnözés a világban? Ebben a kitalált történetben genetikai úton keresik a választ. Úgy találják, hogy az erőszak forrása a gyávaság, becstelenség, alacsony intelligencia, melyek tönkre teszik a társadalmat. Hogy elkerüljék közösségük összeomlását módosították az emberek genetikai állományát, mely olyan utódokhoz vezetett, akik a nemkívánatos jellemvonások ellentétével rendelkeznek. Ezek a leszármazottak olyan világban nőttek fel, ahol az emberek csoportokban élnek attól függően, hogy milyen vonás domináns bennük. Mindenkit megvizsgálnak 16 éves korukban, hogy melyik tulajdonság a legjellemzőbb rá, majd eldöntheti, hogy családjával marad-e, vagy egy másik csoportban szeretne élni. Elhagyni a csoportot viszont nem könnyű lelkileg, hiszen oda többé nem térhetnek vissza, s az új csoportban kemény beavatási szertartás vár rájuk, ahol ha nem felelnek meg, csoportnélkülivé válnak, mely számukra a legnyomorúságosabb élet. A csoportok az Önfeláldozók, Műveltek, Barátságosak, Bátrak és Barátságosak.
A főhős Tris csoportot vált és átkerül a legszerényebb csoportból, az Önfeláldozókból a legkeményebb csoportba a Bátrakhoz. Izgalmas beavatási próbákat kell kiállnia, s egy olyan dologra jön rá, mely megváltoztatja az életét.
A világhírű regénysorozat filmes adaptációjának első részét márciusban mutatták be a hazai mozik: