2012. szeptember 15., szombat

Meet at the airport

Reptéren


Együtt vagyunk mi, otthoniak, együtt várjuk őt, kit hosszú időre elvettek tőlünk. Mikor megérkezünk már látom a gépe nevét a táblán feltüntetve, tehát mindjárt megérkezik. A kijelzőn kigyúl a zöld lámpa, s mi megnyugszunk, hogy a gépe épségben leszállt, és már csak percek kérdése, hogy meglássuk amint újra hazai földet tapos eltévedt lába.
Saját izgalmunkat egy kis csevegéssel, s poénkodással leplezzük, miközben mindenkinek az jár a fejében, vajon mikor látjuk meg őt. Vajon hogy néz most ki? Meggyötörten, fásultan, reményvesztetten? Vagy ez az egész a külsején nyomot sem hagyott? Fel fogom egyáltalán ismerni? Ekkor a sok kicsi fekete lapocska eszeveszett pörgésbe kezd, majd újabb járatok kiírása után megállapodik egy helyen. A római gép ezúttal az oszlop tetejére kerül, miből azonnal tudom, hogy nemsokára ideérnek az utasok. Fel is kerekedünk, s közelebb megyünk ahhoz a bizonyos ajtóhoz, ahonnan utasok százai nyernek bebocsájtást a csodás Budapestre nap mint nap. Még így is megtartjuk a távolságot, de most már szemben állunk az ajtóval. Egyre többen gyűlnek e hely köré, névtáblákat szorongatva, vörös rózsát rejtegetve, türelmetlenül állva a kijárat előtt. Az utasok jönnek is, családok kis gyerekkel, idős párok, fiatal lányok, kalandvágyó férfiak. De ő még nincs itt. Egyenruhába öltözött pilóták haladnak végig büszkén, méltóság teljesen az elkerített folyosón, s mi önkéntelenül is utánuk nézünk, követjük őket szemünkkel. Néhányan már megtalálták a rájuk várakozókat, heves csókok csattannak el, erős emberek kezet ráznak, barátok ölelkeznek. Ő sem várakoztat meg minket, egyszer csak kilép egy hosszú hullámos barna hajú nő. Amint meglát arca felderül, mi pedig megkönnyebbülten sóhajtunk föl, tudjuk most már vége, ezután minden rendbe jön.  

2012. szeptember 12., szerda

Akarj győzni!


Az ellenfél leütötte azt, akinek mindenki drukkol. A számolás hallatszik - egy - Az ütés váratlan és rendkívül fájdalmas volt. Még sohasem kapott ekkorát. - kettő - Mit keresek én itt ? Lehet, hogy nem kellett volna ilyen erős ellenfelet választani ? - három - A padlón fekve fölpillant edzőjére, s szeméből kiolvassa az e pillanatban legfontosabb szavakat: kelj föl képes vagy rá! -négy - Biztos menni fog ? Elviselhetetlen a fájdalom. - öt - Még mindig az edző szemébe néz, aki kitartóan bátorítja: menni fog! - hat - Összeszedi minden akaraterejét, megfeszíti izmait, és elkezd föltápászkodni. Belekapaszkodik a gumikötélbe, és húzza föl magát. Az izmai égnek, de csak húzza, húzza magát. - hét - Már csak egy húzás, ne add föl! Karizmai engedelmeskednek az immár szilárdan eltökélt akaraterőnek, s az ökölvívó újra talpon. Még kicsit tántorog, de gyorsnak kell lennie, nehogy újra a padlón kössön ki, az ellenfél lábai előtt heverve. - Ha idáig eljutottam, nem hátrálok meg, megnyerem ezt a meccset, diadalmaskodni fogok. Nem azért edzettem idáig, hogy most veszítsek! Térdeit enyhén berogyasztja, ökleit fölemeli, mélyen az ellenfél szemébe néz, s már indul is, mint a megállíthatatlan vad, nekiront a másiknak, ütései csak úgy záporoznak. Az ellenfél hátrál, hátrál, már-már sarokba szorult amikor megkapja a végső, legpusztítóbb jobb horgot. Erről a horogról híres a mi bokszolónk. Aki egy perce még a földön küzdött a fájdalmaival, most akkora ütést mért az ellenfélre, hogy az ettől azonnal bedobta a törölközőt.

Az ölébe hullott a győzelem? Ingyen kapta? Semmiképen sem! Meg kellett küzdenie érte. Mindenkinek meg kell harcolnia a maga harcát, de sokszor először legbelül kell eldönteni, hogy nem vagy hajlandó veszíteni. Legtöbbször a képesség megvan rá, csak az akarat nincs.

2012. szeptember 8., szombat

Szaltóra fel!


A Make it or Break it egy amerikai televíziós sorozat, mely tinédzser tornászok mindennapjait követi a bajnokságoktól egészen az olimpiáig. Bemutatja edzéseiket, magánéletüket családjaikkal, edzőikkel, szerelmükkel való kapcsolataikat. 2009.június 22-én volt először látható az ABC Family csatornán, amikor több mint 2,5 millióan nézték. 2012. júniusában kezdődött a második évad,s hat hónap megszakítás után elkezdték forgatni a harmadik évadot, mely 2012 márciusában jelent meg. A sorozat producere Holly Sorensen, Paul Stupin és John Ziffren.

Payson, Kaylie és Lauren, a három elit tornász, akik az ország egyik legjobb egyesületénél edzenek a "Rocky Mountain Gymnastics Training Center"-ben, Colorádóban, abban a reményben, hogy kijutnak a 2012-es olimpiára Londonba. A három lány évek óta legjobb barátnő és egyben csapat. Hozzájuk csatlakozik egy nap Emiy, akit egy játszótéren végrehajtott improvizált gyakorlat során fedeztek föl. Az immár négy tornász életét felkavarja, amikor edzőjük elhagyja őket, mert valaki megzsarolta őt. Helyébe egy volt olimpiai bajnok lép, Sasha Belov. Az olimpiáig vezető út csöppet sem zökkenőmentes, kiválóan kell szerepelniük a versenyeken, bajnokságokon, hogy bizonyítsák rátermettségüket, viszont a gyakorlatok kivitelezésének eredményessége nem marad a tornateremben, mindannyiuknak meg kell küzdeni akadályokkal. A sérülésekből föl kell épülni, étkezési rendellenességekből meg kell szabadulni, szerelmi csalódásból meg kell gyógyulni, a barátoknak össze kell tartaniuk és képesnek kell lenni megbocsájtani még akkor is, ha az nehezükre esik.

A cikket házi feladatként írtam kommunikáció tárgyból. 
Megtalálható a wikipédián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Make_It_or_Break_It

2012. szeptember 1., szombat

Esküvő

Katie Fforde - Száz boldog esküvőm

Több film is foglalkozik a könyv témájával (Szeretném, ha szeretnél, 27 idegen igen, Boldogító igen, vagy nem), Sarah esküvőszervező, aki nem hisz a házasságokban. Egyetemista korában csúnyán összetörte szívét a szerelme, s azóta is rengeteg házasságot látott, mely hamar felbomlott, ennek ellenére azon fáradozik, hogy legalább az ifjú pár egybekelése felejthetetlen pillanat legyen. Eltérő a filmekhez képest, hogy  a könyv három nő életének egy szakaszát kíséri figyelemmel, ugyanis mindhárman együtt dolgoznak egy nagyszerű lehetőség következményeképp, az ő feladatuk valóra váltani egy celeb álmát. Sarah csapatába tartozik még Bron a fodrász, aki meglehetősen jó cukrásznak bizonyul, s Elsa a varrónő, aki meseszép ruhát képes előteremteni a legszűkösebb határidő alatt. Hogy ne legyen Sarah dolga egyszerű, nem csak egy esküvővel kell foglalkoznia, ugyanis szeretett húga Lily pont ugyanarra az időpontra tűzte ki a nagy napját, ami mellől nem tágít. 
Élvezhető a történet, kicsit sok volt benne a szereplők bizonytalansága, emellett kicsit abszurdnak tartottam mennyi bort megtudnak inni, szinte ahányszor találkoztak, ittak. Figyelemreméltó a helyszínválasztás, s annak tájleírása, magával ragadó elképzelni Anglia vidékét, főleg, ha esküvőt tartanak ott. Érdekes azok számára, akiknek még nem volt alkalmuk belepillantani egy esküvő megszervezésébe, rávilágít arra, mennyi mindenre kell figyelni, hogy a nap a lehető legjobban sikerüljön. 
(513 oldalas)