Katie Fforde:
Szerelem kétszer
Sian egy
kisgyermekes anyuka, aki a londoni nyüzsgést háta mögött hagyva
vidéken keres nyugalmat. Fiát, Roryt a cserfes és energikus
kisfiút egyedül neveli, mivel a gyermek apjával már évek óta
nem tartja a kapcsolatot. Az új környezetbe könnyen megy a
beilleszkedés, egy kedves és figyelmes szomszéd, Fiona készségesen
szárnyai alá veszi az újdonsült városlakót. Az idilli
környezet, a kellemes esti kerti partik, a kitűnő borok, az új
barátok mind Sian kedvére valók, de egy titokzatos alak hirtelen
felbukkanása nagy érzelmi vihart kavar benne, amit nem mer másokkal
megosztani. Egy meghitt estén hazaérkezik Fiona fia, Gus, aki nem
más, mint Rory apja. Sian hetekig őrlődik magában, képtelen
elmondani az igazságot a fia apját illetően, de titka nem sokáig
marad felfedetlen. Fiona rájön a titkolt rokoni kapcsolatra, egy
piknik alatt, mikor apa és fia megnyilvánuló gesztusai letagadhatatlanná teszik a kapcsolatot.
Mikor Gus tudomást szerez apai voltáról, éktelen haragra gerjed,
nem érti hogy lehet elhallgatni előle egy ilyen fontos dolgot, ő,
aki közeledni próbált Sianhoz, elárulva érzi magát. Nem is
beszélve Sian közeli barátjáról, a gazdag és biztos jövőt
ígérő Richardról, aki minden áron összekötné életét a
nővel. Vajon az anyagi gondoktól mentes, megbízható férfi, vagy
a fiatalkori szerelme az, aki végül révbe jut mellette? Mire képes
a férfi, hogy szíve hölgyét elnyerje, s hogyan dönt a nő, olyan
kérdésben, mely életét mindenképpen megváltoztatja?
Katie többi
könyvéhez képest az itt megjelenő főszereplő sokkal
magabiztosabb, a többi történetben már-már zavaróan híján
vannak az önbizalomnak. Tetszett a környezet, melybe belehelyezte a
történetet, s hogy kitért a manapság népszerű online
társkeresési témára is. Bemutatja az anyai szerep velejáróit, a
örömteli pillanatokat, amikor büszkeséggel telíti el fia
viselkedése, s a felelősség kérdését, a természetes
nehézségeket, mikor bárhová megy az ember, meg kell szervezni ki
vigyáz a gyerekre, mi lesz a vacsorája, s hogyan teljesít majd az
első napon az iskolában.
Hasonlóan az
eddig megjelent regényeihez, mostani sem szűkszavú, de itt néha
túl sokszor mondja el ugyanazt. Szinte minden fejezetben, amikor
Sianban felmerül, hogy döntenie kell, felsorolja ugyanazokat az
érveket, és aggályokat, amikről már olvastunk. Szerintem nem
kell ennyiszer megismételni gondolatait a kérdésről, amikor azt már megosztotta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése